Mi az a HPV?
A HPV a humán papillomavírus rövidítése. Valójában nem egy vírus, hanem egy több mint 100 tagot számláló víruscsalád. A humán papillomavírusok a bőrt és a nyálkahártyát képesek megfertőzni.
Mit okoz a HPV?
A humán papillomavírus az emberek többségében nem okoz semmilyen betegséget, a szervezet 1-2 éven belül magától leküzdi.
Léteznek ún. alacsony rizikójú törzsek, amelyek nem vezetnek daganatos elváltozásokhoz, de nemi szervi és egyéb szemölcsöket, illetve gégepapillomatózist okozhatnak.
A magas rizikójú törzsek a szervezetbe beépülve évek alatt daganatos betegségekhez vezethetnek (méhnyakrák, szeméremtesti és hüvelyrák, szájüregi daganatok, végbélrák, péniszrák).
Melyek az alacsony, illetve magas rizikójú HPV-típusok?
Magas rizikójúak (daganatos betegséghez vezethetnek): HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 68, 73, 82
Alacsony rizikójúak: HPV 6, 11, 40, 42, 43, 44, 54, 61, 70, 72, 81
Melyik típusok okoznak méhnyakrákot?
A méhnyakrákok több mint 70%-áért két törzs, a 16-os és 18-as típusok felelősek. További 20%-ért felelősek a 31, 33, 45, 52, 58-as törzsek. A méhnyakrákok maradék 10%-át ritkábban előforduló magas rizikójú HPV-fertőzések okozzák.
Mi okozhat még méhnyakrákot?
A méhnyakrákot közel 100%-ban HPV-fertőzés okozza, tehát a vírus jelenléte mindenképpen szükséges a daganatos elváltozás kialakulásához. A daganat kialakulásának esélyét nagyban növeli a dohányzás.
Milyen tünetei vannak a fertőzésnek?
Maga a HPV-fertőzés nem jár tünetekkel. Nem fájdalmas, nem okoz influenzaszerű tüneteket vagy nemi szervi váladékozást, így teljesen tünetmentesen hordozzuk. Az általa okozott elváltozások (szemölcsök, gégepapillomatózis, daganatos megbetegedések) okozhatnak tüneteket.
Melyek a méhnyakrák tünetei?
A méhnyakrák korai stádiumban többnyire semmilyen tünettel nem jár, ezért is nagyon fontos a rendszeres szűrés. A tünetek általában előrehaladottabb stádiumban jelentkeznek, ezek lehetnek: rendellenes hüvelyi vérzés vagy váladékozás, együttlétet követő vérzés, alhasi fájdalom, vizelet- vagy székletürítési problémák.
Milyen gyakori a HPV-fertőzés?
Rendkívül gyakori. Majdnem mindenki átesik HPV-fertőzésen élete folyamán. Tévhit, hogy csak a felelőtlen szexuális magatartást folytatóak, vagy az óvszert nem használók kaphatnak el HPV-fertőzést.
Hogyan terjed a HPV?
Bőr-bőr, bőr-nyálkahártya, nyálkahártya-nyálkahártya érintkezésével, leginkább nemi úton, de feltételezhető a nem nemi úton történő terjedés is (pl. fertőzött tárgyakkal). Hüvelyi, anális és orális együttlét során, pettinggel és csókolózással is átadható.
Vérrel nem terjed (a szervezeten belül sem).
Mit tehetek a fertőzés elkerülésére?
100%-os védelem nem létezik, hiszen az emberi érintkezéskor nem fedhető le az összes olyan felület, amin keresztül átadható a vírus. Az óvszer használata csökkentheti a HPV átadását, de csak azokon a felületeken, amiket fed az óvszer.
Honnan tudhatom, hogy van-e HPV-m?
Nőknél a méhnyakból, illetve a szeméremtestről van lehetőség a HPV-fertőzés szűrésére. Rutin szűréskor a méhnyakból veszünk mintát, a szeméremtestről általában akkor, ha szemölcsök vannak jelen.
A szájüregből vagy végbélből történő HPV-szűrés, illetve a férfiak HPV-tesztje nem megfelelően standardizált, így nem ad megbízható eredményt (negatív eredmény esetén is jelen lehet a kórokozó).
A nők mintáját a legtöbb esetben nőgyógyász (esetleg szülésznő, védőnő) veszi le, de van lehetőség önmintavételes tesztelésre is, ennek hatékonysága közel megegyező a nőgyógyászati mintavétellel (erre a laboratóriumi hátterű PCR-tesztek alkalmasak).
TB-finanszírozottan elérhető-e a HPV-szűrés?
Jelenleg sajnos a rutin szűrés részeként nem elérhető TB-finanszírozottan HPV-szűrés, csak olyan esetekben, amikor a sejtkenet alapú szűrésben eltérés igazolódik.
Kezelhető a HPV-fertőzés?
Gyógyszer sajnos nem létezik ellene, de a szervezet 1-2 éven belül kb. 98%-ban megszabadul a fertőzéstől.
Az “immunerősítő készítmények” alkalmazásának nincs értelme, mivel nem az immunrendszer gyengesége az, ami akadályozza a fertőzéstől való megszabadulást, hanem a vírus speciális viselkedése, amivel “elbújik” az immunrendszer elől.
Kezelni tehát nem magát a fertőzést tudjuk, hanem a kialakuló elváltozásokat (nemi szervi szemölcsök, rákmegelőző állapotok, daganatos betegség).
Mi ellen véd az oltás?
Jelenleg 2 oltás van forgalomban Magyarországon, a kétkomponensű Cervarix és a kilenckomponensű Gardasil-9.
A kétkomponensű oltás a 16 és 18-as törzsek ellen nyújt védelmet, így a méhnyakrákok 70%-át képes megelőzni.
A kilenckomponensű oltás védelmet biztosít az alacsony rizikójú 6-os és 11-es törzsek ellen (így segít megelőzni a nemi szervi szemölcsök, illetve a gégepapillomatosis kialakulását), illetve a 7 leggyakoribb, méhnyakrákot okozó törzsek ellen (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58), így 90%-kal csökkentve a méhnyakrák kialakulási esélyét.
Továbbá nagymértékben csökkenti a szeméremtesti daganatok, a péniszrák, a végbélrák, és a fej-nyaki daganatok kialakulásának esélyét.
Korábban elérhető volt a négykomponensű Silgard, ez a 6,11,16,18-as törzsek ellen nyújtott védelmet, ez jelenleg nincs magyar forgalomban.
Várható a kilenckomponensűnél kiterjedtebb védelmet nyújtó védőoltás?
Természetesen a HPV elleni védekezéssel kapcsolatos kutatások nagyon aktívak, de az elkövetkező néhány évben valószínűleg nem várható újabb típusú védőoltás.
Kik kapják az iskolai kampányoltást?
Az oltás nem kötelező. Azok a 12. évüket betöltött 7. osztályos tanulók (fiúk és lányok) kapják, akiknek a szülei/gondviselői kitöltik a beleegyező nyilatkozatot.
Mi a beleegyező nyilatkozat visszaküldésének határideje?
2026. szeptember 15.
Melyik oltást kapják a hetedikesek kampányoltásként?
2018 ősze óta a kilenckomponensű Gardasil-9-et. Korábban a kétkomponensű oltást kapták.
Miért a hetedikesek kapják az oltást?
Mivel a népesség átfertőzöttsége magas, bárki, aki szexuális életet él, könnyen megfertőződhet. A célunk az, hogy olyan korosztályban adjuk az oltást, amikor a gyerekek nagy valószínűséggel még nem találkoztak a vírussal.
A másik ok, hogy a gyerekek immunválasza erőteljesebb, fiatalabb korban jobb védettség alakul ki az oltásra. 15 éves kor alatt ezért elegendő 2 oltás, 15 éves kor felett már 3 oltásra van szükség a megfelelő védettség kialakításához.
Bizonytalan vagyok, hogy érdemes-e beadatnom a gyerekemnek az oltást, nem ér rá később majd ő eldönteni?
Az oltás akkor a leghatékonyabb, ha még a szexuális élet megkezdése előtt beadjuk, mert így jó eséllyel még nem találkozott a gyermeke a vírussal.
A jelenlegi TB-finanszírozás a hetedikesek számára biztosítja csak ingyenesen az oltást, ez később, illetve felnőttkorban jóval drágább (később már 3 oltásra van szükség, ezeknek a fogyasztói ára darabonként kb. 50 ezer forint).
Tévhit, hogy az oltás szükségessége a gyermek leendő szexuális magatartásától függ. Monogám kapcsolatban élő, felelősségteljes szexuális életet folytató emberek is nagyon gyakran kapnak HPV-fertőzést.
Mikor kapják meg a gyerekek az oltást?
A hetedikeseknek fél év különbséggel kell két oltást megkapniuk a megfelelő immunizációhoz. Az oltásokat a 2026/27es tanévben 2026 őszén (október-november) és 2027 tavaszán (április-május) adják.
Beteg gyerek megkaphatja az oltást?
Magas láz esetén érdemes halasztani a beadást, de enyhe felső légúti fertőzés, hőemelkedés nem ellenjavallat.
Mi történik, ha a gyerekem beteg/hiányzik az oltás beadásakor?
Az iskolaorvos/iskolavédőnő segít az oltás átütemezésében.
Miért kell a fiúkat is oltani HPV ellen?
Bár a HPV elleni védőltást leggyakrabban “méhnyakrák elleni oltásként” emlegetjük, a HPV nem csak nőgyógyászati daganatokhoz vezethet, a fej-nyaki daganatok, a végbélrák és a péniszrák kockázatát is növeli. Illetve a fiúk/férfiak oltása a női partner védelmét is biztosítja.
Az ismert író, Grecsó Krisztián is beszél a HPV-vel összefüggő daganatos betegségéről:
Felnőttként hány oltásra van szükség?
15 éves kor felett már három oltás szükséges, a 0., 2., 6. hónapban beadva. Mindhárom adagot 1 éven belül kell megadni, egyéb esetekben újra kell kezdeni az oltási sort.
Az iskolai kampányoltáson kívül van lehetőség ingyenes HPV-oltásra?
Egyelőre sajnos nincs, a kampányoltáson kívül a HPV-elleni oltás térítésköteles, jelenleg darabonként kb. 50 ezer forint.
Kaptam kétkomponensű/négykomponensű oltást, lehetséges/szükséges újraoltani a kilenckomponensűvel?
Lehetséges az újraoltás, a kilenckomponensű vakcina kb. 20%-kal nagyobb védelmet nyújt a méhnyakrák kialakulása ellen.
Mi történik, ha már HPV-fertőzött vagyok, amikor megkapom az oltást?
Az oltás a meglévő fertőzést már nem képes gyógyítani, mégis érdemes beadatni, mert a szervezet jó eséllyel leküzdi a fertőzést, immunvédelem viszont nem alakul ki rá, tehát ugyanúgy el tudjuk újra kapni (és korábbi fertőzés esetén a partner fertőzöttsége is valószínű). Illetve az oltás 2, illetve 9 törzs ellen véd, és elég valószínűtlen, hogy mint a 9 törzzsel fertőzöttek legyünk ugyanabban az időpontban.
Negatív hatása a jelen lévő HPV-fertőzésre az oltásnak nincs.
Van szükség HPV-szűrésre az oltás előtt?
Az előző kérdésre adott válasz alapján nincs. Tájékozódásként elvégezhető, de semmiképpen nem kötelező.
Kaphatok-e HPV-fertőzést az oltástól?
Az oltás nem tartalmaz vírust, csak a vírusfehérje egy részletét, amely segíti az immunrendszerünket a védekezés kialakításában. Így lehetetlen HPV-fertőzést kapni az oltástól.
Mióta van forgalomban a HPV elleni védőoltás?
Az első négykomponensű oltás 2006-ban került forgalomba világszerte, azóta kapható az oltás Magyarországon is.
Nem tudom, hogy kaptam-e HPV elleni oltást, hogy deríthetem ki?
Kampányoltásként Magyarországon a lányok számára 2014 óta, a fiúk számára 2020 óta ingyenesen elérhető. Mivel a védőoltás 2006 óta forgalomban van nálunk is, egyes önkormányzatok már az országos kampány előtt is biztosították ezt a diákoknak.
A védőnő/iskolaorvos köteles ezekről dokumentációt nyilvántartani, illetve az oltási kiskönyvben is rögzíteni (ez utóbbiak sajnos sokszor hiányosak).
Azok, akik felnőttként beolttatták magukat, az oltás magas ára miatt szinte minden esetben emlékeznek rá.
Kell-e emlékeztető oltás?
A jelenlegi vizsgálatok alapján az oltás 20 év után is megfelelő védettséget biztosít, nem szükséges újraoltás.
Mennyire hatékony a védőoltás?
Rendkívül hatékony. Az oltás beadása után a HPV-fertőzés gyakorisága 96-100%-kal, a méhnyakrák kialakulása 88-90%-kal csökken.
Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?
Bőrpír, fájdalom az oltás helyén, fejfájás, hőemelkedés, láz. Arra hajlamos fiataloknál az oltás szédülést, akár ájulást is okozhat (ez nem HPV-specifikus).
Milyen hosszú távú hatásai lehetnek az oltásnak?
Negatív hosszú távú hatása nincs. Nem okoz meddőséget, daganatos betegséget vagy autoimmun betegséget.
Úgy hallottam, autoimmun betegséget, bénulást okozhat az oltás, igaz ez?
A médiában évek óta keringenek olyan cikkek és videók, amelyek a HPV elleni védőoltást összefüggésbe hozzák a Guillain-Barré szindrómával.
A Guillain-Barré szindróma egy ritka, perifériás idegrendszert érintő, esetekben bénulással járó betegség, amely általában idősebb korosztályokat érint, de serdülőknél is előfordulhat. Természetesen megtörténhet, hogy egy serdülőnél nem sokkal a HPV elleni védőoltást követően alakul ki ilyen betegség, de az egyidejű előfordulás nem jelent ok-okozati összefüggést.
Jó minőségű, nagy mintaszámú (több millió lány bevonásával) készült kutatásokkal igazolták, hogy nincs összefüggés a Guillain-Barré szindróma és a HPV elleni védőoltás között.
Nem veszélyes a vakcinában található alumínium?
Nem. A mindennapi környezetünkből és táplálkozásunkból származó alumíniumterhelés nagyságrendekkel meghaladja azt a mennyiséget, amit az életünk során kapott védőoltások tartalmaznak.
Ki nem kaphatja a védőoltást?
Aki allergiás az oltás bármelyik összetevőjére. Immunhiányos, vagy gyengült immunrendszerű személyek oltása kifejezetten javasolt, hiszen náluk jóval magasabb a kockázat arra, hogy a szervezet nem tudja leküzdeni az esetleges HPV-fertőzést.
Megkaptam a HPV elleni védőoltást, kell szűrésre járnom?
100%-os védelmet nem nyújt a HPV elleni védőoltás sem, így mindenképpen javasolt a rendszeres méhnyakrákszűrés. A nőgyógyászati vizsgálaton ráadásul nem csak a méhnyakrák szűrése történik, hanem egyéb betegségek, ill. daganatos elváltozások jelenlétére is fény derülhet (pl. petefészekrák, méhtestrák), ezért javasoljuk a rendszeres ellenőrzést.
Kinek érdemes beadatni a védőoltást?
A vírussal bárki találkozhat, így mindenkinek érdemes lehet beadatni.
Tartós, monogám kapcsolatban élek, van értelme beadatnom az oltást?
Mivel a HPV hosszú ideig lappanghat, a partnerek egymásnak adogathatják, a szájüregből és a férfi nemi szervről a szűrés nem végezhető pontosan, így még tartós, monogám kapcsolatban is van lehetőség HPV-fertőzésre, ezért igen.
Források:
Arana, J. E., Harrington, T., & Marquez, P. L. (2021). Safety monitoring of 9-valent human papillomavirus vaccine in the Vaccine Adverse Event Reporting System (VAERS), 2014–2020. Vaccine, 39(50), 7312–7318. https://doi.org/10.1016/j.vaccine.2021.10.053
Centers for Disease Control and Prevention. (2024, May 13). HPV vaccine safety and effectiveness data. U.S. Department of Health and Human Services. https://www.cdc.gov/hpv/hcp/vaccination-considerations/safety-and-effectiveness-data.html
Luria, L., & Cardoza-Favarato, G. (2023, January 16). Human papillomavirus. In StatPearls. StatPearls Publishing. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK448132/
Palefsky, J. M. (2024a). Human papillomavirus infections: Epidemiology and disease associations. In Hirsch, M. S., & Bloom, A. (Eds.), UpToDate. UpToDate. https://www.uptodate.com/contents/human-papillomavirus-infections-epidemiology-and-disease-associations
Palefsky, J. M. (2024b). Virology of human papillomavirus infections and the link to cancer. In Hirsch, M. S., & Bloom, A. (Eds.), UpToDate. UpToDate. https://www.uptodate.com/contents/virology-of-human-papillomavirus-infections-and-the-link-to-cancer
Tomecka, P., Karwowska, A., Kuźnicki, J., Skinderowicz, K., Wojno, A., Markut, K., Typek, P., Ciesielska, U., Kulbacka, J., & Drąg-Zalesińska, M. (2025). HPV infection in children and adolescents—A comprehensive review. Journal of Clinical Medicine, 14(7), Article 2425. https://doi.org/10.3390/jcm14072425
World Health Organization. (2015). Background paper on human papillomavirus vaccines. World Health Organization. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK321770/
